Koreai arcápolási rutin – Ezeket szereztem már be hozzá! UPDATE 2022.06.16.

UPDATE: Az eredeti bejegyzést nagyjából 1 éve írtam, ekkor kezdtem el kísérletezni a koreai arcápolással illetve a koreai arcápolási termékekkel. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, én is tapasztaltabb és okosabb lettem, így készítettem egy kis update-et, azaz hogy mi vált be hosszú távon a kipróbált kenceficékből és mi lett teljesen tiltólistás számomra. Az eredeti bejegyzés maradt, a mostani véleményemet pedig dőlt betűvel szedve írtam hozzá az egyes termékekhez.

Az előző bejegyzésemben már írtam róla, mennyire magába szippantott a koreai arcápolás. Sokat olvastam a témában és nagyon megtetszett az egész rituálé - mert ez tényleg az. Emellett úgy gondolom, van létjogosultsága egy tízlépéses arcápolási szeánsznak, még akkor is, ha ezt a tíz lépést nem is végezzük el minden áldott nap. Azt is írtam fentebb, hogy körültekintő vagyok, ám ez nem teljesen igaz. Illetve nem mindig. Nálam is előfordul impulzusvásárlás, ami vagy jól sül el, vagy sem. Most azonban kifejezetten arra törekedtem, hogy jól megválogassam, mi kerül bele az új rutinomba.

A dolog úgy indult, hogy kicsit többet akartam foglalkozni a bőrömmel, ekkor jött az egyik barátnőm ezzel a koreai arcápolási rutinnal, amelyről előtte én még nem is hallottam. Ő azonban nagyon lelkes volt, így utánaolvastam és én is beleszerettem. Hogy mi is ez pontosan, arról az előző bejegyzésben írtam.

Új vizekre eveztem

Tehát elhatároztam, hogy új vizekre evezek és kipróbálom a koreai arcápolást, ehhez pedig autentikusan koreai termékeket fogok beszerezni. Egyébként pont jókor jött az egész, mert éppen kifogyóban volt mindenem, de főleg az arctisztító dolgaim, amelyek bevallom egyetlen micellás vízre korlátozódtak, illetve az Estée Lauder egy habzó lemosójára, amelyet ajándékként kaptam egy előző vásárláshoz. Úgyhogy elsőként az arctisztítás kellékeit kezdtem nézegetni. A koreai rutin szerint ehhez kell egy olajos lemosó, egy vízbázisú lemosó, egy tonik és talán még a hámlasztókat is ide vehetjük.

Hamar kikristályosodott bennem, hogy ha már újítok, akkor leginkább olyan termékeket szeretnék beszerezni, amelyek nagyjából bőrbarát összetevőkkel rendelkeznek. Tehát, ha lehet, ne tartalmazzanak parfümöt, kőolajszármazékokat, szilikont és az sem ártana, ha állatokon se tesztelnék. Pár éve már kísérleteztem hasonló kozmetikumokkal, ám annyira nem ájultam el tőlük, igaz azok nem koreaiak voltak, ráadásul eltelt azóta vagy tíz év, így gondoltam, teszek most egy újabb próbát. Persze nem biztos, hogy minden káros anyagot felismerek, hiszen nem vagyok hatóanyag kutató, arról nem is beszélve, hogy hajlamos vagyok egy szép ígéretért cserébe lazítani a szigoron, mindenesetre azért igyekeztem a „tisztább” márkákat favorizálni.

Ahogyan elkezdtem keresgélni, azonnal el is vesztem már a márkák kavalkádjában – és hol voltak akkor még a termékek –, úgyhogy kellett valami rendező elv. Így elhatároztam, hogy az arctisztítást egyetlen brand termékeire bízom. Egyrészt így könnyebb összeválogatni a dolgokat, másrészt pedig honnan tudjam, hogy "XY" olajos lemosója mennyire kompatibilis "Z" habzó tisztítójával és "W" tonerével...? Szóval maradjunk inkább egy gyártónál.

UPDATE: Azóta ezt az elvet teljesen figyelmen kívül hagyom, ugyanis itt is bebizonyosodott, hogy egy márkán belül nem lehet minden ugyanolyan jó. Szóval ma már X az olajos arclemosóm, Y a habzó tisztítóm és Z a tonerem.

Egy márka – három termék

Elkezdődött tehát a maratoni kutakodás, amelynek a végén úgy döntöttem, hogy a Purito márkát fogom kipróbálni. Egyrészt nagyon tetszett a leírás róluk, miszerint ez az egyik legtisztább koreai kozmetikai brand, amely hipoallergén és kemikáliáktól mentes termékeket gyárt, valamint nemcsak, hogy nem kísérleteznek állatokon, de támogatják is az állatvédő szervezeteket.
Másrészt két terméke is azonnal megtetszett. Először az olajos lemosót.

(Ezt egyébként a barátnőm is használta és nagyon dicsérte, nekem pedig mindig több bizalmam volt azok felé a dolgok felé – legyen az kozmetikum, étterem, szálloda vagy bármi -, amelyeket számomra hiteles emberek kipróbáltak már és ajánlanak.) 

Majd találtam szintén a Puritótól egy nagyon izgalmas 3:1 terméket, s bár alapból nem hiszek abban, hogy egy termék sok mindent tudhat, ez valahogy megfogott. S ha már két Purito kozmetikumot kinéztem, akkor logikusnak tűnt, hogy a harmadikat is ebből a márkából válasszam. De lássuk is, pontosan mik ezek!

Purito From Green Cleansing Oil – Olajos arctisztító

Mint írtam, a koreai rutin első lépése az olajos arclemosás. A Purito arctisztító olaja azért tetszett meg azonnal, mert ötféle tápláló olajat tartalmaz, illetve ezeken és a kulcsfontosságú elemeken kívül mást semmit. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy mit tud, hiszen ez volt az első ilyen lemosóm. Furcsálltam, hogy száraz bőrre kell felvinni és úgy bemasszírozni, ráadásul kifejezetten szkeptikusan álltam hozzá, hogy miképp fogom lemosni ezt a zsírréteget... De uccu, rajta, nekiestem!

2-3 pumpálásnyi olajat a tenyerembe nyomtam, majd szétkentem az arcomon, aztán masszíroztam úgy fél-egy percen át. Eleinte nem mertem kinyitni a szemem, mert féltem, mi lesz, ha belemegy az olaj, de néhány alkalom után mégis rászántam magam és a legnagyobb meglepetésemre semmi nem történt. Nem folyt bele, nem irritált, nem csípett. Miután már jól átmasszíroztam az arcomat az olajjal, jött a magic! Ugyanis néhány csepp langyos vizet kellett a tenyerembe csepegtetni és azzal is átdörzsölni az arcomat. A víz hatására az olaj – nem tudom, milyen mágia hatására, de – tejszerűvé vált és ezt az elegyet már simán le tudtam öblíteni a szokásos módon.

Milyen eredményt kaptam? Hát, magam sem hittem, de tökéletesen leszedte a sminkemet, holott az előtte használt micellás vízzel (ami egyébként szintén tejnek nézett ki) kész szenvedés volt az arctisztítás – legalább háromszor át kellett dörzsölnöm az arcomat a lemosóval átitatott vattakorongokkal, ráadásul, ha belement a szemembe, az még csípett is. Szóval ez az olaj ezerszer hatékonyabbnak bizonyult, így nem csoda, hogy azonnal beleszerettem!

UPDATE: Ez az olajos arclemosó azóta is megtalálható a rutinomban. Bár az elmúlt egy évben mást is kipróbáltam, ár-érték arányban, valamint összetevők és állag szempontjából is ez az egyik kedvencem. Alapdarab lett nálam.

Purito Defence Barrier pH Cleanser – Arctisztító

A második lépéshez egy olyan habzó arclemosót kerestem, amely kíméletes, és ha lehet, nem szárít. A Defence Barrier pH Cleanser lemosó pedig pont ezt ígérte, ráadásul azt állította a leírás, hogy nem tartalmaz se szulfátokat, se polietilén-glikolt (PEG-et), sem pedig más káros összetevőket, ellenben méhpempővel, ázsiai gázlóval hidratálja a bőrt, sőt teafa kivonatot is tartalmaz.
Első alkalommal nagyjából két borsónyi gélt nyomtam a tenyerembe, de vízzel érintkezve annyira habzott, hogy a következő nap már csak fele annyit használtam belőle. Mivel a sminkem 99%-át eltávolította az olajos lemosó, így ettől már nem vártam látványos eredményt.

Tömören úgy jellemezhetném, hogy az illata teafaolajos, az állaga géles, víz hatására krémesen habos, és amikor megtöröltem az öblítés után az arcomat, nagyon tisztának éreztem. Tudjátok, mint amikor szinte csikorgós. De nem olyan kellemetlenül, mintha szappannal mosakodtam volna, csak éreztem, hogy alaposan meg lett tisztítva. Eleinte egyébként csak esténként alkalmaztam ezt az arclemosót, de nagyjából egy hét elteltével már reggel is nyomtam egy pöttynyit a tenyerembe és azzal frissítettem fel a bőrömet alvás után, mert valahogy jól esett.

Persze ebben annak is szerepe volt, hogy a nagy kutakodásban azt olvastam valahol, hogy reggel sem elég csak vízzel arcot öblíteni – ahogyan én is csináltam -, három okból sem. Egyrészt az este felkent krémeket le kell mosni, másrészt alvás közben is izzadunk, harmadrészt pedig a bőr éjjel méregtelenít, mindezekből pedig az következik, hogy nem árt, ha rendesen megtisztítjuk alvás után is az arcunkat. Szóval áttértem arra, hogy reggel is alaposabban tisztítok. 

Ami Defence Barrier pH Cleansert illeti teljesen elégedett vagyok vele, viszont az is igaz, hogy az olajos arclemosóval ellentétben itt nem estem szerelembe a termékkel, úgyhogy szinte biztos, hogy ha elfogy, akkor kipróbálom a Puritotól vagy a Deep Foamingot vagy a BHA Dead Skin Moisture Gelt már csak az összehasonlítás miatt is.

UPDATE: Amekkora szerelem lett nálam a márka olajos arclemosója, olyan csalódás volt ez a habzó arctisztító. Sokáig használtam este, majd reggel is, ám egy idő után apró, fehér kis pattanások lepték el az orcáimat. Érdekes, mert csak azt a részt. Igazából nem voltak se gyulladtak, se feltűnőek, de ha végighúztam a kezemet az arcomon, rücskös volt, így persze elkezdtem piszkálni, amitől viszont csúnyák lettek a kis pöttyök. Hosszas tesztelés után derült ki, hogy az elváltozást a lemosó okozta, így ez az a termék, amely nálam tiltólistára került. Ez valószínűleg valami egyéni érzékenység lehet, szóval egyáltalán nem biztos, hogy más is így jár vele, mindenesetre én azóta is kerülöm.

Centella Green Level All In One Mild Pad

Hol is kezdjem ezzel a termékkel kapcsolatban? Talán ott, hogy nagy bajban voltam, amikor ráébredtem, az arctisztítás végső lépéseiként választanom kéne egy tonert és egy hámlasztót. A tonikok valahogy cseppet sem izgattak, s már-már úgy döntöttem, kihagyom őket az egész rutinból, amikor rájöttem, hogy van nekem itthon egy elfekvő Lancome Tonique Confort névre hallgató flakonom, amelyet egy szempillaspirálhoz kaptam ajándékba. Ám mivel sosem hoztak lázba a tonikok, így eddig ott csücsült a polcon. Egyik este arra jutottam, kipróbálom, egyáltalán mit tud... azzal azonban nem számoltam, hogy ennyire megszeretem – ugyanis remekül hidratálta tisztítás után a bőrömet, ráadásul egységesítette is. Néhány nap használat után végül úgy döntöttem, hogy bár ez nem koreai termék, mégis ezt fogom beépítem a rutinomba.

Tehát tonik után már nem is kutattam. Jött viszont a hámlasztó kérdése, amellyel kapcsolatban teljes tanácstalanságot éreztem. Eddig nálam a hámlasztás a fizikai – értsd dörzsölős – arcradírban merült ki, most viszont szembesültem vele, hogy létezik kémiai hámlasztás is, ezen belül pedig AHA, BHA és PHA. Hát nekem már ez is sok volt. Napokon át bújtam, mi mire való, kinek ajánlott, mikor, ám sokkal okosabbnak nem éreztem magamat. Abban biztos voltam, hogy első körben valami gyengébb hámlasztó kéne nekem, mivel teljesen kezdő vagyok, s jobb, ha lassan, de biztosan haladok ezen az úton, mintha lemaratom a fél arcomat véletlenül. Igen ám, de azt is el kellett döntenem, hogy inkább a hámsejtektől akarok megválni vagy a pórusaimat tisztítani? Szívem szerint mindkettőt akartam volna AZONNAL, ám az eszem óvatosságra intett.

Ekkor leltem rá a Purito párnácskáira, amelyek leírása egyrészt gyengéd BHA hámlasztást, másrészt tonizálást, harmadrészt pedig fizikai peelinget ígért - mivel az egyik oldaluk nyomott, s így „dörzsölhetünk” is vele. Mindezek mellett pedig olyan esszenciákat is tartalmaznak, amelyek hidratálják és nyugtatják a bőrt, sőt a problémásabb területekre - pl. orr, homlok, áll vagy az orcák -, felhelyezhetjük hosszabb időre is a folyadékkal átitatott korongokat, így mélyebben tudják kifejteni a hatásukat. Mint fentebb írtam is, alapvetően nem hiszek a multifunkcionális kozmetikumokban, de ezek a korongok bizony nálam abszolút favorittá váltak az esti rutinban. Puhítanak, tonizálnak és talán a mitteszereim is kevesebben vannak már. Igaz kicsit bizsereg utána az arcom, de nem kellemetlenül, inkább mintha élettel telítődne. Kezdő hámlasztónak tökéletes választásnak bizonyult, de valószínűleg a későbbiekben sem fogok lemondani róla, mert nagyon tetszik.

UPDATE: Ez a termék még most is praktikusnak és jópofának tűnik visszagondolva, ám tény hogy azóta sem vettem újra. Egyrészt azért, mert nem szalicilsav van benne, hanem betain-szalicilát, ami nem igazi BHA, csak hasonló a hatása, másrészt, mert egy idő után látványosabb eredményt vártam a hámlasztástól. Kezdésnek egyébként teljesen jó volt, ám a későbbiekben áttértem erősebb hámlasztókra - bár bevallom, hogy az igazit azóta sem találtam meg...

Összegezve

Összegezve tehát, eddig a koreai rutinból négy lépést pipáltam ki és ehhez három terméket vásároltam. A Purito tisztító olaját, a habzó arclemosóját és a párnácskákat esténként használom, míg reggel csak a habzó arclemosót alkalmazom, utána pedig a Lancome tonikját, amely így az esti rutinból átkerült a reggelibe.

Persze ezzel még koránt sincs vége a koreai, 10 lépéses arcápolási szeánsznak, hiszen ezeket követné még valamilyen esszencia, szérum, fátyolmaszk, fényvédő, szemkörnyékápoló és egy hidratáló. Mivel én kifejezetten a fokozatosság híve vagyok, így nem gondolom, hogy most hirtelen magamra kéne kennem mindent és azonnal fejest ugrani a 10 lépésbe, ezért is vásároltam meg először a tisztítás kellékeit.
A következő körben pedig egy szemkörnyékápolót, egy fényvédőt valamint egy hidratálót fogok beszerezni, és a végére hagyom az esszenciák, szérumok – tehát az erősebb hatóanyagok – vásárlását, akkorra, amikor már a basic koreai arcápolás terén otthonosan mozgok majd. Addig is elkenem az maradék, hagyományos kozmetikumaimat, amelyekből már aggasztóan kevés van.

Jelenleg tehát a rutinom csak félig – azaz arctisztítás terén – koreai, s mindaddig így is lesz, amíg rá nem lelek az új kedvenceimre, amelyekkel teljessé válhat az új, koreai arcápolási szeánszom. Remélem, mihamarabb meglelem őket és beszámolhatok nektek majd azokról is. (2021.05.17.)

UPDATE: Azóta is nagyon szeretem a koreai termékeket, de közben kiegésztettem a rutinomat egyébb "nemzetiségű" márkákkal is. A fokozatosság elvét még mindig követem és a napi arcápolási szeánszom egy év alatt sem duzzadt 10 lépésre, szóval még van mit felfedeznem. (2022.06.16.)

 A bejegyzést senki sem szponzorálta, csupán a saját tapasztalataimat írtam le!