Idén majdnem lemaradtunk a húsvétról

Tisztán emlékszem az idei szilveszterre, olyan mintha nagyjából két hete lett volna, holott már négy hónap is eltelt azóta, hogy koccintottunk az új esztendőre. Emlékszem, számos terv és izgalmas feladat lebegett a szemem előtt, amikor átléptünk 2022-be, s talán ez is az oka annak, hogy az idő olyan gyorsan repül ebben az évben, mint talán még soha. Egy szemvillanás alatt eljött a negyedik X, a hévízi telelés, Dávid szülinapja, most pedig a húsvét, amit hajszál híján le is késtem. Persze tudtam, hogy a hétvégén itt az ünnep, ám valahogy túl lazán álltam neki az egésznek, hiszen minek sietni, négy nap pihi vár ránk. Ebbe aztán annyira belekényelmesedtem, hogy szombat délután se a húsvéti dekor, se a tojásfestés nem volt sehol, a sonka pedig a hűtőben pihent – nyersen. Utóbbi ott is maradt volna még egy napot, ha anyósommal nem beszélünk telefonon, és nem kérdezi meg, milyen lett a sonka? Merthogy én simán rávágtam az érdeklődésére, hogy "ej, ráérünk arra még", majd holnap este főzöm meg… Mire ő közölte, hogy az már kicsit késő lesz, mert holnap reggel már sonkát illik falatozni. Ezen pát percig vitáztunk, mire rádöbbentem, hogy teljesen el vagyok tájolva, és holnap már igencsak húsvét lesz. Úgyhogy, így délután négy tájban, gyorsan össze is kaptam magam és nekiugrottam a teendőknek.

Jobb későn, mint lekésve

Hipp-hopp beizzítottam a tűzhely lapjait és már tettem is rá a tojásokat, valamint a sonkát. Közben Gergő leszaladt a tárolóba és felhozta a húsvéti díszeket, én meg előszedtem a hungarocellnyuszikat, amelyeket úgy tervezetem, hogy együtt festünk majd ki Dáviddal. Estére aztán lett feldíszített barkafa, ünnepi dekoráció, sajátkezűleg készített színpompás nyuszihad, díszes húsvéti tojások és a sonka is megfőtt. Bár nagyon gyorsan kellett elkészülni mindennel, valahogy mégsem fulladt kapkodásba az egész, sőt kifejezeten jó hangulatú és pörgős délután kerekedett a hirtelen ráeszmélésből. Azt hiszem, ennél jobba nem is alakulhatott volna az egész. Vasárnapra így meglett minden, ami egy szuper húsvéti reggelihez jól jön, sőt még a napsütés is megérkezett, így – bár szombaton borús idő volt -, ragyogó napsütésben, a teraszon falatozhattuk az ünnepi reggelit, utána pedig jöhetett egy remek kis kirándulás Piliscséven – erről majd később írok részletesebben.

Hétfőn a locsolók helyett a nagyikat láttuk vendégül, akik mosolyogva figyelték, ahogyan Dávid összegyűjti az eldugott meglepetéseket a kertben. Persze a locsolás sem maradt el azért, Gergő és Dávid idén is gondoskodott arról, nehogy elhervadjak – ehhez, szokásukhoz hűen, egy-egy pohárka vizet hívtak segítségül, nem ám holmi kölnisüveget.

Hát, így zajlott nálunk a húsvét, remélem nálatok is jól telt az ünnep!